Képregényes kalandok

A KRK első ránézésre egy könyv, esetleg képregény, de, persze, a látszat csal. A KRK ugyanis egy játék. Méghozzá egyszemélyes történetvezérelt játék. És képregény is. De a Képregényes Kalandok nem pusztán kalandos képregények, ugyanis a főhős ezekben nem más, mint maga az olvasó, aki nem pusztán kívülről szemléli az eseményeket, hanem aktív cselekvőként részt vesz bennük. Döntéseket hoz, majd lapoz, és újabb döntéseket hoz, és a sztori a döntéseinek megfelelően alakul.

Az egyes Képregényes Kalandok bár hangulatukban és stílusukban, sőt, valamennyire még a szabályaikban is eltérnek, a működésük mégis nagyon hasonló. A játékos az első egy-két oldalon megismeri a szabályokat és a karakterét, aztán olvasni kezd, majd néhány oldal után máris dönteni kényszerül. Merre indul, melyik ajtón nyit be, kitől kérdez és mit, lő-e vagy rejtőzik, siet vagy kutat tovább. A játékos küzd és nyomoz, a bizonyos kirakós darabkáinak a fejében kell összeállnia – annál is inkább, mert ha konkrét kirakós nem is, trükkös feladvány és fejtörő akad elég, néha pedig igen alaposan körül kell majd néznie egy-egy helyszínen, hogy megtalálja azokat a holmikat, amik segítségére lesznek.

Hogy John Watson vagy maga Sherlock Holmes bőrébe bújik-e a Négy rejtélyben, esetleg egy mindenre elszánt apáéba, aki csak a lányát akarja visszakapni a Fogságbant lapozgatva, vagy lovagként veti bele magát a kalandok sűrűjébe más ifjú Lovagokkal egyetemben, az csak attól függ, melyik KRK-t veszi kézbe.