
A modern társasjátékok sorát két, azóta is népszerű játék, a Catan telepesei és a Carcassonne nyitotta meg. Előbbi lassan negyed évszázada indult el világhódító útjára, de aki már szürkére koptatta a dobozt, az se aggódjon: több olyan játék is megjelent azóta, amely az érdeklődőket bevezeti a stratégiai játékok világába!
Elsőnek említsük meg a Ticket to Ride: Európát. Ebben az ugyancsak klasszikussá érett játékban vetélytársainkat felülmúlva kell vasútvonalakat építeni a századfordulós Európa térképén, a szakaszok színeinek megfelelő kártyákat gyűjtögetve és a menetjegyeknek megfelelő helyen felhasználva.
És akinek nincs ideje egész estés kalandokra, azoknak ott van a Kingdomino (hogy a legújabbakat is emlegessük). A tavalyi Év Játéka (Spiel des Jahres) díj nyertese egy negyedórás, könnyed királyságépítést ígér, és nem fogunk csalódni: az egyszerű szabályokat használva rá fogunk jönni, lehet lazán szórakozva rakosgatni vagy csalafintán tervezni, és a többi koronás fő építkezését figyelemmel kísérve rafináltan számítgatni.
Ha már rafinált és csalafinta: ki ne emlékezne az egész estés kalandokra, amikor nyomozókként próbáltuk hírhedt gonosztevők (mint például Doktor Faktor) hollétét felfedni? Aki ilyenfajta izgalomra vágyik, vegyen a kezébe egy Mr. Jacket, és a Scotland Yard oldalán botorkáljon a gázlámpák fényében, hogy logikáját használva szűkíthesse a gyanúsítottak körét – míg sarokba nem tudja szorítani az inkognitóban menekülni próbáló Hasfelmetszőt.
Örökzöld játékok két-három csavarral
Van nekünk otthon pár rongyosra játszott Uno-paklink. Persze közben a gyerekek felnőttek, és ők is inkább nosztalgiáznak felette. Ellenben szívesen vesznek kézbe egy pakli Csótánypókert, Csaló molyokat, pláne Robbanó cicákat. És ez nem azért van, mert az állatkínzásban élik ki magukat Egyszerűen csak az egymással kiszúrós kártyajátékoknak is új és új generációja születik.
Ha már emlegettük, a Robbanó cicák is egy ilyen: ebben azt kell elkerüljük, hogy a mi kezünkben/től szabaduljon meg 9. életétől a lusta és kényes háziállat. Erre sokféle lehetőségünk van: el tudjuk vonni a cicák figyelmét lézerpointerrel vagy egy nyúldinó hátán ugorhatjuk át a veszélyes, de kötelező laphúzásfázist, és így tovább… Gyakorlatilag egy orosz rulettről beszélünk, amiben minden ravaszhúzás után továbbadjuk a fegyvert. Ehhez csak egy ravasz húzásra van szükségünk…
Emlékeztek még, mennyit nyomogattuk a kvarcjáték Tetrist? Aztán PC-n folytattuk ugyanezt? És mit szólnátok egy olyan Tetrishez, amelyben nem a sebesség számít, hanem az, hogy ki tudja ügyesebben rendezni az elemeket – egymás mellé, majd egymás tetejére? A NMBR9-ben akár le is leshetjük a többiek ötleteit, ugyanis egy időben kapjuk a következő elemet, de ha több pontot akarunk elérni, mint a többiek, akkor muszáj lesz a saját szürkeállományunkat kiaknázni!
És az is megvan, mennyit amőbáztunk unalmas órákon az iskolapadokon, kockás papíron, az asztallap takarásában? Most bűntudat nélkül tehetjük ugyanezt gyerekeinkkel és a párunkkal – az otthoni asztal lapján! A Brix több játékverziójából kiválaszthatjuk azt, amely a korosztálynak és a gyakorlottságnak megfelel: amikor a két színben és két szimbólummal ellátott kis téglákból az X-szel vagy O-val vagyunk, vagy amikor egyikőnk a kékkel, másikunk a narancssárgával, vagy amikor a színek játszanak a szimbólumok ellen. Könnyűnek tűnik? Hát, az már az iskolában is kiderült, hogy lehet ezt a játékot sokáig húzni, ha ügyesek vagyunk.
Ahogy az üveggolyózás is mindig egyszerűnek tűnt, mégis sok múlott a kézügyességen és a sok gyakorláson. A Vigyázat, vadnyugat! is hasonló élményt nyújt, de itt nem a bullt vagy az ellenfél golyóját kell eltalálni, hanem egy vadnyugati lövöldözésben kell az ellenfeleinket leteríteni. Na, ne féljünk a fröcsögő vértől és a lövések fülsüketítő zajától: letámasztott kezünk mutatóujjával kell a korongokat kilőni, amit, ha ügyesen teszünk, a földre zuhanó testek helyett a műanyag figurák zörgése lesz a jutalomhang. Több kalandban vehetünk részt, és minden alkalommal máshogy néz ki a vadnyugati város főtere: bankrablás, egy szemtanú életének megóvása, a gazdag földbirtokos lányának megkeresése mind ugyanazok az épületek között játszódik, de a tereptárgyak, a figurák kiinduló helye kalandonként változik. A dinamit és a Winchester segíthetnek, és a városháza óráján követhetjük, hány óránk (azaz fordulónk) van a feladat teljesítésére.
Közös szórakozás kreatív agymunkával
Nyugodt szívvel mondhatom: nem tudok olyan ismerőst mondani, aki annak idején ne játszott volna az Activityvel. Ez az örökzöld játék azóta is nagy népszerűségnek örvend, de aki szereti az újszerű kihívásokat, több mindent kipróbálhat!
A Concept garantáltan úgy mozgatja meg mindenki agyát, hogy észre sem veszi! A röviden csak „vizuális barkochbának” becézett játékban a táblán látható sok színes piktogram segítségével kell a többieknek „elmagyaráznunk”, mi a feladvány. Vagyis „mire gondoltunk”. Persze gondolnunk csak arra kell, hova rakjuk a színes jelzőket, nem kell kitalálnunk, mit mutogatunk el: a játékban 110 kártyán 9-9 feladvány között választhatunk, mindegyik kártyán 3 nehézségi fokozatban. A játékszabály nagy társaságokra van felépítve, de tapasztalatból mondhatom, két fővel is tökéletesen működik.
A másik nagy partijáték a modern társasjátékok világában a Dixit. Az asszociációt ő hozta be az ebédlőasztalokra, ahol a terítőt leszedve társasozni kezd este a család. Az asszociációt, illetve a mesét, ugyanis a játékban színes, meseképszerű kártyákról kell mesét mondani a kezdőjátékosnak – majd a többieknek egy, a meséhez illő kártyát kiválasztania a kezében lévő kártyák közül. A hallgatóság nehéz feladata ugyanis az lesz ezután, hogy az asztal közepére rakott, megkevert és felcsapott kártyák közül kiválasszák, melyik alapján találta ki a mesélő a történetét.
Dixit Odyssey
És végül: a párkeresős élményt nem memória, hanem gyorsasági téren felújító Dobblét említeném: az elsőség súlya alatt pörögnek az agyak – és tévesztik meg saját magukat, mert nincs olyan az 55 kártyából, amelyen ne köszönne vissza egy (és csakis egy) rajz, ha egy másikkal hasonlítjuk össze. Bármennyire nem látjuk esetleg. És igen: 6 éves kortól ajánlott, de ez ne jelentse senki számára, hogy nem fogjuk gyerekek módjára csillogó szemmel játszani, kisgyerekkel, nagy gyerekkel, családdal és barátokkal egyaránt – mert bár a társasjáték nem gyerekeknek való, a jó társasjáték a gyermekkori örömteljes játékélményt fogják visszahozni az életünkbe!
Tibaláj