Amikor olyanokkal ülünk le egy asztalhoz, akik a régi klasszikus játékokon kívül nem igazán ismernek társasjátékokat, vagy olyanokkal, akik egyre többször kerülnek közel a boltok polcairól visszaköszönő, mai modern társasjátékokhoz, de még nem mertek belevágni, akkor bizony nagyon nem mindegy, mivel találkoznak először.
Legjobb, ha ilyenkor könnyen érthető szabályú, rövid játékidejű, nem túl összetett társasjáték kerül elő, amiben persze kellő kihívást találnak a résztvevők ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésüket.
Az egyik ilyen bevezető játék lehet az Év játéka díjat is elnyert Kingdomino, melyben a játékosok különböző tereptípusokat megjelenítő domino lapkákból építenek maguknak saját birodalmat, amit a játék végén lepontoznak. A 2-4 fős játék jól működik minden játékosszámmal, egy parti lefut 20 perc alatt, és ha bejött, van hozzá Age of Giant címmel kiegészítő is. Nagy klasszikus a Ticket to Ride Europa is, amiben vasúthálózatot kell kiépítenie a játékosoknak, és azáltal juthatnak győzelmi pontokhoz, amit kiegészíthetnek a sikeresen teljesített titkos céloknak megfelelően alakított útvonalakért járó bónusszal. A dobozban egyébként nagyon sok színes, műanyag vonatszerelvény van, ami tetszetőssé teszi a gyerekek számára is. Ha nincs sok időd társasozni, a Ticke to Ride New York című változatával negyedóra alatt leszalad egy laza parti, így egy óra alatt bőven lesz idő visszavágóra is.
A Splendort bátran ajánljuk hölgytársaságba is, mert a benne lévő drágakő zsetonok igazán magával ragadó játékká teszik ezt a könnyed családi játékot.
Aki nem csak az életben, hanem játékosként is szeret néhány lépésre előre tervezni, annak jó szívvel ajánljuk a Csillagvadászt és az Azul sorozat bármelyik változatát. A Csillagvadász egyik előnye, hogy akár hatan is játszhatják, és a több darabból összeállítható játéktér adott játékosszámhoz igazítható. A játékosok minél több csillagot próbálnak gyűjteni úgy, hogy végrehajtanak egy mozdulatot az űrben (például forgás vagy ugrás), majd a mozdulat után amerre áll a figura lába, arra zuhan, és közben mindent összeszed, amin átesik. Az Azul már megjelenésében is komolyabb játékot sejtet, legyen az az első játék, a Sintra üvegcsodái, vagy a Királyi pavilon. Mindegyik változatában színes csempéket kell gyűjtenie a játékosoknak, majd azokat úgy illeszteni egymáshoz, hogy minél több pontot hozzanak. Azonban mindhárom Azul változat más gondolkodásmódot igényel, mindegyik másképp állít kihívás elé minket.
Ha valakinek igazán különlegeset szeretnél mutatni, akkor a Planet című társasjátékkal elkápráztathatod. Minden játékos egy 12 oldalú testre helyez fel körről körrel egy-egy mágneses, ötszögű tereplapkát, ezzel alakítva, építve a saját bolygóját. Mindezt azért teszi, hogy minél előnyösebb élőhelyet biztosítson a játék elején felcsapott kártyákon látható, gyönyörű grafikával megrajzolt állatoknak, amiket így megszerezhet. Ebben a társasban minden játékos valóban egy fokozatosan éledő bolygót teremt a tenyerében.
Akik könnyed társas partira vágynak, és inkább az asszociációs játékok képi világát részesítik előnyben a taktikázás helyett, azoknak is tudunk játékot ajánlani. A Dixit a nagyméretű, festményszerű kártyáival már sokakat megfogott, leginkább azért, mert szinte azonnal elkezdhetünk vele játszani. Mindenkinek hat lapot osztunk, majd az egyik játékos mond valamit az egyik kártyájáról, és képpel lefordítva az asztal közepére teszi. A többiek a mondott információhoz leginkább passzoló kártyát tesznek szintén képpel lefelé erre a lapra, aztán megkeverjük, és felcsapjuk a kártyákat, a feladat pedig az, hogy rájöjjünk, melyik kártya volt az első játékos lapja. Ennyire egyszerű, mégis magával ragadó a játék a Dixit, aminek sok kiegészítője jelent meg, csodást, különböző stílusban készült festménykártyákkal.
Bármelyik játékot teszed egy kevésbé játékos társaság elé a kezdőknek ajánlott társasokból, ezekkel felejthetetlen élményt nyújthatsz nekik ahhoz, hogy megszeressék a társasjátékok hihetetlenül színes, és változatos világát.
