És természetesen az sem mellékes, hogy a játékosok különböző korából vagy játékrutinjából származó eltéréseket is ki lehet küszöbölni az együttműködős játékokkal. A fiatalabb vagy lassabb játékosoknak így nem kell „kapaszkodniuk” a többiek után, és a lemaradás miatti frusztráció helyett osztozhatnak a közösen, csapatban megoldott problémák miatti örömben.
A kooperatív játékokban az a cél, hogy a család közösen találja meg a módját, miként tudnak a lehető legjobban együttműködni és egy olyan hatékony csapatot kialakítani, amely képes felvenni a küzdelmet magával a játékkal. Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kooperatív társasjátékok, és bőven lehet közöttük olyanokat találni, amelyek fél-egy óra alatt lejátszhatóak, azaz ideálisak egy nap könnyed lezárására bármely család számára.
Ezeknek a játékoknak még az is nagy előnye, hogy a fiatalabb családtagok megismerkedhetnek a társasjáték-világgal, a társasjátékozás olyan fontos alap funkcióiról, mint pl. az erőforrás menedzselés, az akciópontok elhasználása stb. A tanulást az is könnyíti, hogy ezeket nem arra kell használják, hogy túljárunk a játékostársaink eszén a győzelem reményében, így kérdéseiket, kételyeiket megoszthatják a többiekkel játék közben.
A kooperatív játékoknál amúgy is nagyon fontos az információk megosztása, ezért a játékosok közti nyílt kommunikáció nem csak hasznos, de elengedhetetlen is – persze csak ha a játékszabály engedi. A kooperatív partijátékok egy csoportjának esetében a játékélmény legfőbb pontja pont a kommunikáció hiánya! Legyen szó akár a fékezhetetlen nevetések forrását adó Magic Maze – Fogd és fuss! című játékról, amelyben a játékosok négy bábu irányításával kell felfedezzenek egy labirintust, a kommunikáció teljes hiányában, vagy a Gépregény-ről, amelyben háztartási robotokat kell úgy programozzanak utasításkártyákkal, hogy nem tudják, a már lerakott lapok milyen erejű vagy irányú parancsot tartalmaznak, a humor fő forrása az, hogy bár együtt kell megoldjunk egy feladatot, az együttműködés zökkenői garantáltak.
Más partijátékokban a korlátozott vagy irányított kommunikáció játszik fő szerepet. A Mysterium-ban például van kommunikáció, de a szellem szerepében lévő játékos csak képkártyákat (látomásokat) küldhet játékostársainak, hogy azok kitalálhassák, ki a gyanúsítottak közül az elkövető – illetve hol és mivel küldte őt a túlvilágra. A Fedőnevek négyszemközt-ben viszont a játékosok egyenrangú félként próbálják rávezetni az asztal túloldalán ülő játékostársukat (vagy a csapat másik felét), hogy a 25 fedőnév közül melyek tartoznak a kémhálózatukhoz.
Izgalmas pillanatokat élhetünk át az olyan kalandokban, ahol versenyt futhatunk az idővel – és bár többségében ez a fordulók számában mutatkozik meg, van, hogy tényleg a homokóra a legnagyobb ellenségünk! A Pandemic: Bevetésre készen specialistáinak csapataként segélycsomagokat kell eljuttassunk repülőn katasztrófa sújtotta városokba, és mindannyian egy szakember bőrébe bújva kell kitaláljuk, melyik feladatot végezzük el kockadobásaink alapján, és mit hagyunk meg a többiek számára, ha az ő szakértelmükkel az amúgy is könnyebb feladat lesz.
Hasonlóképpen tudunk egymás különleges tudására, képességeire támaszkodni, ha a világ leghíresebb műkincseit szeretnénk visszalopni egy gonosz tudós kastélyából… A Dr. Fondor és az idő fellegvára-ban ajtókat kell kinyitnunk, szobákba besurrannunk és csapdákat kikapcsolnunk, mielőtt az óra mutatója utol nem ér minket – vagy maga Dr. Fondor, aki folyamatosan körbejárja birtokát.
Versenyfutásban vehetünk részt a Beyond Baker Street: Sherlock Holmes árnyékában kihívásában, de nem az idővel, hanem magával a londoni mesterdetektívvel. Három kártyapaklit kell közösen megfelelő méretűre építenünk, de úgy, hogy saját lapjainkat nem nézhetjük meg, csak a többiek látják azokat. Persze áldozhatjuk körünket arra, hogy információt adunk nekik, de ezzel Sherlock-ot is eggyel közelebb léptetjük a játék végét jelző mező felé.
A közös tervek és az abból fakadó stratégiák megvitása és kidolgozása az egyik kulcs a győzelem eléréséhez. A kooperatív stratégiai társasjátékok szabályrendszere úgy van kialakítva, hogy fordulóról-fordulóra újabb kihívások elé állítsa a játékosokat, akiknek alkalmazkodnia kell és megtalálni azokat az útvonalakat, amelyek által egy lépéssel előrébb kerülhetnek, mint maga a játék. A kulcs ezáltal a megelőzés, az viszont teljesen a játékosokra van bízva, miként valósítják ezt meg. Mérlegelniük kell tehát, mi számít prioritásnak és mi kevésbé fontos tényező egy kialakult helyzet során, mert sokszor nagyon keskeny határ választ el egy jó és egy rossz döntést.
Családok számára természetesen a könnyedebb stratégiai kihívásokat javasoljuk. Választhatjuk például a Pandemic kihívásait, amelyben a cél a járványkitörések megfékezése és a gyógymódok megtalálása. Ehhez a játékosoknak egy kutatócsapatot irányítva be kell utazniuk a világot és kezelni a fertőzött városokat, miközben feladatuk megakadályozni a továbbterjedést. Ha szívesen éljük bele magunkat ebbe a helyzetbe, a játéknak több kiegészítője is megjelent, amelyekkel bonyolíthatjuk a megoldásra váró helyzetet. Hasonlóan izgalmas a feladat Az utolsó erőd-ben, ahol a játékosok fantasy-hősök bőrébe bújva, egy torony védelmi rendszerét felhasználva próbálják visszatartani a gonosz seregeket, amelyeket a Rettegett királynő vezet, hogy eltöröljék az emberiséget a föld felszínéről…
A kooperatív társasjátékok egy csoportja teljesen egyedi történetet mesél el, és a játékosok közösen formálják azt döntéseik által. Ezek a történetvezérelt társasjátékok. Nehéz döntések előtt állnak a fentebb említett Pandemic történetvezértelt verziójában, a Pandemic Legacy-ban, amely egy éven – azaz 12 hónapon, játékülésen – át tartó verziója a vírusok elleni küzdelemnek. A döntések azért súlyosak, mert ha fertőzötten hagyunk egy várost januárban, az bizony a következő, februári játék kezdetén is az lesz. Izgalmas felfedezésekben lehet részük a Plüssmesék játékosainak, akik a rémálmok világába szállnak alá, hogy megóvják gazdájukat, és az alsó világot bejárva próbálják megőrizni álmának zavartalanságát, miközben furcsa lényekkel szállnak szembe, küzdenek meg. Szerencsére nagy bajuk nem eshet: a harc közbeni sérüléssel csak vattatöméseik száma fogyatkozik, amit társai is tudnak pótolni – ha kiürülve teljesen összerogynának.
A történetvezérelt játékok körébe tartoznak a szabadulószobás társasjátékok is, amelyek a klasszikussá vált társasági szórakozás asztali verziója. Minden ilyen játékban logikai összefüggéseket, nyomokat kell találni a történet helyszínén, ahova csapatunk valamilyen módon csapdába esik. Ha a Szabadulópakli család történeteit vesszük elő, mind-mind egy felejthetetlen és megismételhetetlen kaland részeseivé tesznek minket, akár Londont próbáljuk megmenteni a pusztulástól, vagy Eldorádó kincsét hiába keresve próbálunk kijutni az őserdőből, vagy a múmia átkát elkerülve egy piramis belsejéből próbálunk kiszabadulni.
