Foztogatók

Ha a sötét Nagyúr nincs otthon, cincogak a foztogatók

A játék könnyed, könnyen tanulható, pörgős és sok variációs lehetőség miatt sokszor újrajátszható.
Jópofa a grafika és némi humorral gazdagítva.
Kettő játékossal is remekül működik.

Pozitívumok közé tarozik, hogy a foztogató kártyák sokfajta képességével nagyon jól lehet taktikázni.
A játékban te döntöd el, hogy támadsz vagy inkább kincset keresel. Persze ha valaki csak támad annak bizony üres marad a keze.

Negatívumok közé tartozik, hogy a kártyák védővel és a sok jelölővel, kockákkal nagyon nehezen fér el a dobozában.
Másfelől megfigyelésem szerint a nem rutinos játékosok rendre kihagynak fázisokat, a segédkártya ellenére is (itt főként a második toborzási fázisra gondolok). De pár játék után ez már rutinból menni fog.
Van több speciális eset, ami nincs megemlítve a szabályzatban, de ha kellő odafigyeléssel értelmezni tudjátok a kártyákon lévő képességeket, akkor ezek nagy része is segítség nélkül értelmezhető. Például nem egyértelmű elsőre, hogy a zselékocska (ami meghet egy általad irányított foztogatót) megeheti a királynőt, mivel azt is te irányítod, még ha nem is eléd van lehelyezve.

Összeségében remek játék, ajánlom mindenkinek!

Munchkin cicákkal

Aki szerette a Munchkint és az Igenis, Sötét Nagyurat, azoknak bátran merem ajánlani. Aranyos grafikákkal ábrázolt macskák, akik igyekeznek minél több kincsre szert tenni (a többieknek meg keresztbe). A játék mechanikájában kicsit furcsa, hogy mindig a kártyán szereplő érték alá kell dobni, valamint nagyon ügyelni kell az egyes fázisok sorrendjébe (ebben nagy segítséget nyújt a súgó kártya). A magyar fordítás kicsit fura néhol, de ha már egyszer megismertük a szabályokat, akkor nem fog zavarni.