Bár a társasjátékok többségében a játékosok egymással szembenálló felek, egyre több olyan játék jelent meg az utóbbi években amelyben a csapatmunkán van a hangsúly! Ezek a játékok nem „csupán” az újdonság erejével örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek, hanem azért, mert egy teljesen új irányzatát hozták el a társasjátékozásnak! Ezekben a kooperatív alkotásokban a cél, hogy a játékosok megtalálják a kreatív módját annak, hogy miként tudnak a lehető leghatékonyabban együttműködni és kialakítani egy olyan jól működő csapategységet, amely elég erős ahhoz, hogy felvegye a küzdelmet magával a játékkal. A kooperatív társasjátékokban is találkozunk a már jól megszokott játékelemekkel, mint pl. az erőforrás menedzselés, az akciópontok elhasználása stb. A különbség az, hogy ezeket nem arra kell használnunk, hogy túljárunk a játékostársaink eszén a győzelem reményében, hanem, hogy olyan módon támogassuk a társainkat, hogy az előremozdítsa a csapatot. Az igazi ellenfél a játékfejlesztők által óvatosan felépített logikai feladványok (néha okosan véletlenszerűsített) szövevényéve, amit a játékosok csak közösen tudnak megfejteni!
Mivel egy kooperatív játék során nagyon hasznos az információk megosztása, ezért elengedhetetlen a játékosok közti nyílt kommunikáció – persze, amennyire megengedi a játék – hiszen a közös tervek és az abból fakadó stratégiák megvitása és kidolgozása az egyik kulcs a győzelem eléréséhez. A legjobb kooperatív játékokban a csapat közös problémamegoldó képessége csap össze a játékfejlesztők intellektusával, ahelyett, hogy csak egy játékos vezetné végig a többieket a feladványokon! A kooperatív társasjátékok szabályrendszere úgy van kialakítva, hogy fordulóról-fordulóra újabb kihívások elé állítsa a játékosokat, akiknek alkalmazkodnia kell és megtalálni azokat az útvonalakat, amelyek által egy lépéssel előrébb kerülhetnek, mint maga a játék. A kulcs ezáltal a megelőzés, az viszont teljesen a játékosokra van bízva, miként valósítják ezt meg. Mérlegelniük kell tehát, mi számít priorításnak és mi kevésbé fontos tényező egy kialakult helyzet során, mert sokszor nagyon keskeny határ választ el egy jó és egy rossz döntést.
Természetesen, ahogy minden más társasjátéknál, a kooperatív játékoknál is van össszetettségi szint, így mindenki kiválaszthatja a magának megfelelőt. Ha egyszerűbb szabályokkal megírt kooperatív játékot keresünk, akkor választhatjuk például a zsebbe rejthető, mindenféle rejtvényt tartalmazó Szabadulópaklik egyikét, a Beyond Baker Street detektíves kártya kavalkádját vagy épp a díjnyertes Pandemic kihívásait, amelyben a cél a járványkitörések megfékezése és a gyógymódok megtalálása! Ehhez a játékosoknak, a kutatócsapat tagjaiként, be kell utazniuk a világot és kezelni a fertőzőtt városokat, miközben feladatuk megakadályozni a továbbterjedést. Kicsit csalafintább vizekre evezvén a Hellapagos bármelyik baráti társaságot próbára tesz, mivel a játék kietlen szigetén a legnagyobb ellenfél nem más, mint az önzőség! Bár csak közösen lehet megmenekülni, a kieső játékosok sajnos nem nyernek semmit, így mindenki az öncél és a kölcsönös győzelem között lavírozik egészen az utolsó pillanatokig!
Amennyiben ennél is izzasztóbb élményre fájna a founk, találhatunk a kategórián belül olyan játékokat is, amelyek már-már szimuláció szinten foglalkoznak egy adott témával, mint például a Robinson Crusoe - Kalandok az elátkozott szigeten! Ebben a cím alapján is beszédes társasjátékban a cél a túlélés egy hajótörés után. Szerencsére az önzőségtől nem kell félni - minden mástól annál inkább! A Robinson Crusoe annyira részletesen kidolgozott, hogy mindenre figyelniük kell a játékosoknak, amire csak lehet egy ilyen helyzetben: az élelemtől kezdve, az időjáráson keresztül, a felszerelésre án, a túlélőkre leselkedő vadállatokig. Legfőképpen egymásra kell vigyázni, hiszen itt a siker csak akkor érhető el, ha mindenki élve kijut a szigetről.
Az efféle nagyobb kooperatív társasjátékok mindig egy teljesen egyedi történetet mesélnek el, hiszen a játékosok közösen formálják azt a döntéseik által. Rendre szembe kerülhetnek morális döntésekkel, amelyek próbára teszik a csapat összetartóképességét. A Holtak Tele - Válaszúton rengeteg ilyen helyzet elé állítja a játékosokat. A címelges válaszút kártyák kemény kérdéseket tesznek fel, amelyekre sosincs egy egységesen alkalmazható megoldás. Végtében klasszikus értelemben vett szerepjátékokról van itt szó, és szorult helyzetben sokszor olyan döntéseket kell hozni a játékosoknak, amelyekre korábban soha nem gondoltak volna. Az előbb említett Pandemic Legacy változata vagy az egyre bővülő kalandokkal és karakterekkel ellátott Homályrév-féle játékok mind erre az érzésre épülnek. A kooperatív játékokban nem minden fekete vagy fehér, és ami egyik játékosnak egyértelmű, az a másiknak ködös vagy akár riasztóan idegen is lehet. Így tehát marad a kialakult (és legtöbbször egyre romló) szituáció megvitatása és a halovány remény, hogy az adott helyzetben mindenki kihozta magából a legjobbat, akár túlélőket alakítunk egy zombi apokalipszis közepén, akár a természet védelmezőiként próbálnánk egy pici polinéz szigetet megvédeni a betolakodó telepesekkel szemben a Szellemek Szigete című alkotásban.
Legyen szó tehát a túlélésről, a világ megmentéséről, vagy bármilyen más kalandról, a kooperatív társasjátékokban azok érik el a sikert, aki képesek áldozatokat hozni, annak érdekében, hogy a csapatuk a lehető leghatékonyabban működjön.
