Tokió királya

Imádom

A játèk olyan, mint a borító. Harsány, gyors, színes, pörgős. Sok szerencsét igènyel, de lehet tervezni, taktikázni is. Harcos, de cuki figurák, szèp grafika. Szóval egy igazán jó sok interakciós társasjáték.

Remek kis játék, pörgős és mindenki élvezte eddig akivel kipróbáltam.

Pörgős, mindig változatos akciójáték

Szeretem ezt a játékot, akár 2 játékos esetén is élvezetes, sőt számomra nem kevésbé élvezetes mint többen játszva.
Nagyon jók a kártyák, egyik másik kimondottan érdekes "képességet" ad.
Nagyon egyszerűen tanulható, 5-10 perc után meg lehet szokni a játék ritmusát.
Sokszor figyelünk arra, hogy a másik ellenfélnek lemenjen az élete, és néha elsikunk felette, hogy a győzelmi pontok csak gyűlnek gyűlnek :)
Javaslom azoknak, akik egy kicsit újra, egyedire vágynak, de nem szeretnének órákat játékszabályokat bújni.
Tetszik, hogy egy party max 30 perc (legalább is 2 fővel) így bármikor elővehető.

Főfogás: a többi játékos - a város csak hab a torán

Évek óta mesélte az egyik cimborám, hogy másik társasággal rendszeresen játszanak vele (talán még az angol verzióval), és milyen jó'má'. Végül valamikor két éve adtam be a derekam, és rendeltem meg, azt hiszem nem sokkal a magyar megjelenést követően. (Bár ebben lehet tévedek, és korábban már megjelent.)

A játék teljességgel kompetitív, az alap szabályok egyszerűek és gyorsan tanulhatók, hossza ténylegesen nem, vagy nem nagyon haladja meg a fél órát még akkor sem, ha nagyon elhúzzuk. A kártyák némelyike szorul talán némi magyarázatra, de egyrészt direkt a szabályok végén el is magyaráznak párat, a többi meg pici utánaolvasással vagy rutinnal már értelmezhető.
Alapvetően ugye arról van szó, hogy mi vagyunk a különböző filmekből és játékokból ismert (vagy csak simán kitalált), többnyire óriás szörnyek, akik feladata, hogy lezúzzák Tokiót, és/vagy egymást. Ha mindenki kiesett (egy tárcsán lehet az életerőt követni, ha valakinek elfogy, meghalt) rajtunk kívül, nyertünk. (Az életerő 10-ről indul, sebzésnél csökken, kockával vagy lappal nőhet, és pár erősítő kártyával akár 10 fölé is vihetjük.) Ha valaki a másik tárcsán eléri a 20 győzelmi pontot, nyert. (Ez 0-ról indul, és persze csökkenteni is van mód a másét.)
Mindenki kiválasztja a maga jószágát (semmi eltérés nincs, simán a szimpátia vagy az erősebb, khm ló dönt), és Tokión kívül elkezdjük a játékot. A játékosok egymást követően kerülnek sorra, és mindenki a saját körében használhatja a már megvett lapjait (ha akarja/tudja), valamint dob alapban 6 kockával. (Ez tápoló lapokkal növelhető akár nyolcig is, de az ellent szivató lapokkal csökkenthető is tetszőlegesen.) A kockák lehetnek számok (1, 2, 3), vagy a 3 speciális oldal valamelyike: mancs (sebzés), szív (gyógyulás), vagy villám (energia szerzés). A dobást 3x tehetjük meg (de lehet kevesebbszer is, bár egyes lapokkal ez az alap szám is növelhető különböző módokon), minden körben tehetünk félre kockát, amivel nem dobunk, de bármelyik dobásnál felvehetjük ezeket is, hogy mégis dobjunk velük. Mikor meglett a 3 dobás, vagy minden jónak tűnik és bár tehetnénk, nem dobunk többet, kiértékeljük az eredményt. (És mindent fel kell használni, tehát ha van benne mancs, akkor sebzünk, nincs olyan, hogy nem.) Ha 3 ugyan olyan számunk van, az annyi győzelmi pontot jelent (ha több, minden kocka +1-et ad a számtól függetlenül), a szívvel gyógyulni tudunk, a manccsal sebezni a többiekre, a villámmal pedig kis zöld energia kockákat szerezhetünk, amiből aztán lapokat vehetünk. (Magunk erősítésére, vagy a többiek gyengítésére.)
Létszámtól függően 1 vagy 2 játékos lehet bent Tokióban. Ha valaki belép (mert még üres volt, és dobott legalább 1 sebzést, vagy valaki kintről megüti a bent csücsülő szörnyet, és az úgy dönt, hogy kilép, s a helyére mi automatikusan belépünk), kap 1 győzelmi pontot. Ha valaki belépett, és a saját következő körében (illetve köreiben) még mindig bent van, 2 győzelmi pontot. Tokió tehát egy jó hely a gyűjtögetésre, azonban van egy hátránya is: aki bent van, hiába dob szívet, nem tud gyógyulni. (Ezt kell tehát mérlegelni, hogy meddig bírjuk ki, mikor érdemes kilépni, belépni, vagy benn maradni.)
Sebezni csak azt tudjuk, aki Tokióban van, ha mi kint állunk. Ha mi vagyunk bent, azokat sebezzük, akik kint állnak. (Lapokkal ez is befolyásolható némiképp.) Ezáltal kicsit össze is tudunk fogni a bent lévő ellen, ha túl jól áll. Ha valaki bent van, és sebzést kap, eldöntheti, hogy kilép, vagy marad. (Ha marad, és a saját köréig kibírja, GYP-t kap, de lehet, hogy kiütik következőleg, és akkor meghal.) Ha kilép, a helyére bemegy, akitől a pofont kapta.
A tábla mellett van egy pakli az erőkártyákkal. Ezekből mindig 3 van felcsapva. A dobások és a kockák kiértékelése és hatásuk érvényesítése után a soron lévő játékos ezekből vásárolhat, ha kedve tartja és az energiája elég hozzá. (Minden lapnak ára van, ami fel van tüntetve rajta rajta.) Két féle lap létezik: egyszer használatosak, és olyanok, amik valamiféle állandó bónuszt adnak. Ha valaki vesz lapot, akkor a pakliból újat teszünk a helyére, hogy ismét 3 legyen. (Illetve a soron lévő játékos elkölthet 2 erőkockát, hogy a meglévő 3 lapot eldobja, és helyette új 3 kerül felcsapásra.)
Egy időben ez volt a fő fogás, így némi idő elteltével inkább azt mondanám, hogy másik előtt, vagy után szoktuk játszani fel- vagy levezetésnek. Igazán jó hangulatú játék, amiben a fő fogás a többi játékos. Sértődős arczok ne nagyon játszanak vele, mindenki másnak ajánlott. ☺

Földrengető dobás
| 2019. április 11.


Hatalmas bábúkkal és kockákkal játszódó társasjáték, amely megrengeti az asztalt. Dobásaiddal nem csak támadhatsz vagy gyógyulhatsz, hanem pontokat és játékbeli pénzt is szerezhetsz, amivel további lapok vásárolhatók és (később vagy azonnal) előnyre tehetsz szert. A szörnyek zseniálisak, a játék grandiózus, viszont meg kell találni a megfelelő játékosszámot (szerintem optimálisan 3-4 fő). Szerintem az extra lapok vásárlása kissé lassú, mert nehéz pénzt szerezni, viszont tényleg nagyobb előnnyel jár. Valamint eléggé kompetitív, mert kénytelenek vagyunk egymást támadni a saját célunk elérése érdekében.

Pörgős parti játék

6 fővel is elég jó felvezetést ad egy partinak. Elég változatos, taktikus játék.

Nagyon király

Mivel mindig is szerettem a szörnyfilmeket, úgy éreztem ezt nekem találták ki. A grafika nagyon jópofa, és az egyszerű játékmenet ellenére rengeteg lehetőség van taktikázni. Kitűnő családi és parti játéknak is.

Félelmetesen szerethető

A hét éves fiam egyik kedvence. Többen élvezetesebb.

Tombolós parti

Szépen kidolgozott, könnyen tanulható party-játék. Mindenkinek ajánlom, kivéve olyanoknak, akik nem szeretik, ha egy játékból kiesnek, és utána a parti végégig csak malmozhatnak. Van, hogy ez a játék elég korai fázisában megesik egyesekkel.

Tokió lezúzása tényleg móka és kacagás

Na jó, egymást zúzzuk le, de amúgy rohadt élvezetes. Ültök hatan az asztalnál, mindenki szétunta magát az előző játékon, erre jön ez, és felkorbácsolja a kedélyeket. Az artwork zseniális, a standeek jó minőségűek, a kockák vonzzák a tekintetet, a kártyák meg... Szóval a játék végtelenül egyszerű.
Szerintem a játék jó egyensúlyt teremt a játéktéren levő játékosok közt, mindennek vannak jó és rossz tulajdonságai. Igaz, valaki feltápolja magát onnantól nincs menekvés :)
Partijátéknak ideális.

Végre a gyermekemet ki tudtam robbantani a TV elöl

Végre egy olyan egyszerű és könnyen megtanulható, viszont mégsem unalmas játék, ami a 10 körüli korosztályt rá tudja venni, hogy ne a TV-t bámulják naphosszat! Nagyon jó a design és félelmetesen aranyosak a szörnyek! :)

Kituno
| 2018. május 9.


Ket szemelyes jatek unalmas tud lenni, de 3 vagy tobb jatekos eseten porgos,izgalmas ,szorakoztato, nem tul hosszu jatek. Nagyon szep kivitelezessel,

Igazi agykikapcsolós játék

Ez a jópofa játék kiváló választás akkor, amikor egy fárasztó nap után már semmi kedved nincs agyalni, gondolkozni, csak agyat kikapcsolni, zúzni az ellent, és élvezni a játékot. Gyerekeknek kifejezetten ajánlom, mókásak a szörnyek, és jó érzés kézbe venni a kockákat. Érdemes még beszerezni a Power Up kiegészítőt is, itt minden szörnynek van saját speciális paklija, amiket fel lehet használni, és van benne egy plusz szörny is, Pandakai! Levezetésnek is tökéletes játék.

Kedvenc
| 2018. május 3.


PRO:
- könnyen tanulható/tanítható
- gyors
- mindenki a saját stílusának megfelelően játszhat: balhézhatsz a többi játékossal, hogy te legyél az utolsó aki talpon marad, vagy gyüjtögetheted csendben a pontokat
- gyönyörű, színes grafika
- a kockák kivitelezése remek, jó érzés dobni velük


KONTRA:
- két játékossal unalmas
- bár én imádom a témát, lesznek, akik gyerekesnek találják

Király

+ játék szabály könnyen tanulható
+ ötletes képesség lapok (szép grafika)
+ 1 perc az előkészület
+ garantáltan jó hangulat játék közben

- 2 fővel és 5-fő / fölött belassul és kicsit unalmassá válhat

HI-BÁT-LAN

+ a tökéletes belépő-játék
+ szerencse+stratégia+taktika ideális keveréke
+ gyorsan tanulható
+ igényes összetevők
- valamennyi szerencsefaktor azért még mindig akad benne (meg nyilván nincs tökéletes játék, de ez csak szőrszálhasogatás)

A videókban minden benne van a játékról; csak annyit tennék hozzá, hogy ott az első kiadást ismertetik, míg ez a második kiadás, ahol a kártya és szereplő grafikák némileg megváltoztak (és Kraken helyett Űrpingvin került bele). Ez azonban semmiben nem befolyásolja a játék élvezetét. Érdemes letölteni az itt található szabályzatot is, mert 1-2 olyan kártya interakciót is tisztáz, ami az új kiadásból kimaradt.

Ne riasszon el senkit, hogy a játék kockákon dől el. A sikerhez itt is kell stratégia és kockázatvállalási hajlandóság. Bent töltesz még egy kört Tokióban, hogy pontot szerezz? Vagy inkább átadod a helyed, és rámész az energiakockák gyűjtésére?
A kártyákkal durván fel lehet húzni a szörnyeket, feltéve, hogy életben maradunk a használatukhoz. Van, ami a támadást erősíti, van, ami a védekezést, van, ami csak simán extra pontot ad, van, ami mindenkin sebez (végjátékban igen hasznos), és vannak egészen extrém darabok is - pl. ha nem sebzünk meg senkit a körben, extra pontokat kapunk.
Plusz extra kibabrálási lehetőséget is ad a játék, hogy két energiáért az összes kint lévő kártyát leszedhetjük, és újakat rakhatunk a helyére - különösen hasznos, ha az ellenfelünk körökön át spórolt egy extra drága képességre, amit így elvehetünk. Természetesen vannak igen hasznos, túl- vagy alul-árazott darabok is, de a többségük pontértékét jól lőtték be. Időbe telik kitapasztalni, hogy mi hogy (és mivel kombinálva) működik, de ez tipikusan az a játék, ahol a sok gyakorlás nem feltétlenül ad plusz előnyt.

Karácsonyra kaptuk meg, és azóta már vagy tucatnyi partin túl vagyunk, kb ugyanennyi játékossal. Ez az a játék, amit tényleg bárhová el lehet vinni, bárkivel le lehet ülni hozzá, és igen, akár már 5 éves kortól el lehet kezdeni. Mondjuk a gyerkőcöm még nem látja át a pontgyűjtés stratégiai oldalát, inkább csak a gyógyulásra, pofozásra és kártyagyűjtésre megy, de volt, hogy 4 meccsből hármat vitt, mert amíg a többiek egymást pofozták, addig ő szépen összegyűjtötte a kártyákat, amivel nyert. Talán csak az ára lehet elriasztó, lévén egy entry-level játék, de ha azt nézed, hogy egy családi mozizás árából mennyi élményben lesz részetek, nem kérdés, hogy megéri-e.

Megéri az árát

Könnyen tanulható játék, az 5 éves lányom is élvezi (kivéve, ha a karaktere elpusztul...), szép a kivitelezés, ajánlható mindenkinek. Egyetlen észrevétel: ez tipikusan az a játék szerintem, amely akkor igazán jó, ha a maximális létszámmal (de legalább öten) játsszuk.

Party Time Tokyo

Szuper játék, egymás vég nélküli szivatása, jó hangulat, kis stratégia, mókás és tápos képesség kártyák, remek grafika, faék egyszerű szabályok!
Ennyi! Egyszerű és nagyszerű! Aki teheti próbálja ki! Egy tipikusan olyan játék amire ha visszagondol az ember , önkénytelenül is elmosolyodik!!!